Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


www.madarpokok.eoldal.hu

2009.08.02
     
    Orrszarvú bogár (Oryctes nasicornis)

    Jegyei: 2,5-4,5 cm hosszú. A hímek fején hátrafelé hajló szarv, az elõtoron sajátos alakú kiemelkedések vannak. A nõstény elõtora majdnem sima, a szarv helyén is csak egy kis bütyök van. A szarv és az elõtor sötét, gyakran feketésbarna, a szárnyfedõ lakkfényûen barna. Élõhely: ritkás tölgyerdõk, ahol a lárvák korhadó fák gyökérrészében élnek. Az orrszarvú bogár lárváját olykor nagy számban lehet kertészetek és fûrésztelepek komposztjában és nedves fûrészporában megtalálni.Elterjedés: Európa nagy része.Gyakoriság: nálunk elterjedt, de általában nem gyakori. Védett faj!Szaporodás: a bogarak a tölgy nedvét nyalogatják. A pajorok 2-3 évet igényelnek, míg kb. 11 cm hosszúak lesznek, mielõtt bebábozódnak. A bogarak júniustól repülnek.

    Táplálék: a pajorok korhadó fát esznek, kárt nem okoznak!

Megjelenésük:

A hím és a nőstény orrszarvúbogarak között látványos eltérések mutatkoznak. Bár a két nem nagyjából azonos méretű (20-30 milliméter hosszúságúak), a hímek előtorának jóval markánsabb a dudorodása, és ahol a hímeknek „szarvuk” van, a nőstények homlokán csak kisebb púp díszlik. A szarvnak egyébként nincs különösebb szerepe: mérete rendszerint egyenesen arányos viselőjének termetével, így szerepe lehet a hímek közti hierarchia békés eldöntésében.

Az orrszarvúbogarak alapszíne sötétbarna, bár a szárnyfedőkön találkozhatunk vörösesbarna árnyalattal.

Életciklusa:

Az orrszarvúbogár xilofág állat, ami azt jelenti, hogy imágó állapotban fák – főleg tölgyek – nedveit szívogatja. De nem csak a kifejlett állat kötődik a tölgyesekhez. A meleg tavaszi napokon megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. A nappal inaktív, táplálkozással foglalatoskodó orrszarvú bogarak szürkület és sötétség idején kapnak szárnya, de meglehetősen gyenge repülők. Ekkor zajlik a párkeresés.

A győztes hím megtermékenyíti nőstényt, majd hamarosan elpusztul. A nőstények akár őszig is elélhetnek. Petéiket leginkább korhadó fatörzsekbe, pusztuló rönkökbe rakják, de olykor komposztba is.

A petékből kelnek ki a nagy, sárgásfehér, görbült testű lárvák, a pajorok. Az óriás tőrösdarázs (Megascolia flavifrons) elsősorban az orrszarvúbogarak pajorjaiba rakja petéit, és lárvái hordozóikat fogyasztva nőnek fel.

Ezek az őket körülvevő korhadékkal táplálkoznak, ám mivel táplálékuk kevéssé tápláló, fejlődésük lassú: 2-4 éven keresztül rágják erős szájszervükkel a faanyagot, mire egy ősszel, úgy 10-12 centiméteres hosszt elérve a talajban üreget ásnak maguknak, és bebábozódnak. A meleg idők elérkeztével bújnak elő a kifejlett egyedek, melyek szárnyfedői ekkor még fehérek és lágyak, hogy megkeményedve újrakezdjék a ciklust.

Védettsége:

Bár a Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetett fajokat összegyűjtő Vörös Listáján nem szerepel, élőhelye folyamatos pusztítása miatt visszaszorulóban van élőhelye nagy részén. Magyarországon védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.

 Orrszarvú bogár petéje

és lárvája

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.